Igazi lovas lettem végre

...olyan szép ívet írtam le a ló és a betonozott talaj között hogy öröm volt hallgatni ahogy koppanok. A bámészkodó anyukák és tizenéves lovaglótanoncok sápulásából legalább is hatalmas energiákat merítettem mielőtt felkecmeregtem, leporoltam magam, elszédelegtem a kobakomért (miért is lett volna rajtam az eséskor ? :) ) és visszakúsztam Stefire.... Hát igen, mostmár igazi lovas vaok...megérte ezt az enyhe agyrázkódást.